Zalán Tibor:   [hajnalra az ablak peremét elérik az árnyak, ez az én időm...] ; [időnk csak ennyi én már ezt is tudom egykor tébolyultan szerettük egymást...] ; [valaki elment és létezésem csak a hiány ezüst jeleivel definiálhatom...] : [versek].  Tiszatáj, (38) 7.  pp. 24-25. (1984)